London és Párizs bővíti a katonai együttműködést és a közös határellenőrzést
A katonai együttműködés bővítéséről és a közös határellenőrzés hatékonyságának javításáról állapodott meg Emmanuel Macron francia elnök és Theresa May brit kormányfő. Az angliai Sandhurstben csütörtökön megtartott brit-francia csúcsértekezleten a felek aláírták a Sandhursti Megállapodást, amely a Franciaországból Nagy-Britanniába tartó migránsok helyzetének gyorsabb rendezését tűzte ki célul.
Theresa May miniszterelnök délután fogadta Macront Sandhurstben, a legtekintélyesebb brit katonai akadémián. A helyszín maga is azt volt hivatva jelezni, hogy a csúcsértekezlet – amely a francia elnök első hivatalos látogatása volt Nagy-Britanniában – elsősorban a kétoldalú katonai együttműködésre összpontosított.
Az estébe nyúló megbeszélések utáni közös sajtóértekezleten May bejelentette: a brit királyi légierő (RAF) három Chinook helikopterrel járul hozzá az afrikai iszlamista szélsőséges csoportok elleni francia katonai műveletekhez, Franciaország pedig egy harccsoporttal egészíti ki jövőre a brit vezetésű észtországi NATO-kontingenst.
A brit kormányfő közölte: a fejlesztés alatt álló brit-francia egyesített expedíciós haderő 2020-ig tízezer katona gyors és hatékony mozgósítására lesz képes bármilyen fenyegetés esetén. A brit kormányfő szerint Nagy-Britannia és Franciaország „vállvetve száll szembe Oroszország kelet-európai agressziójával”, és Párizs ennek jegyében vállalta a részvételt a brit vezetésű észtországi NATO-kontingensben 2019-től.
Megszületett a Sandhursti Megállapodás
Emmanuel Macron az esti sajtóértekezleten bejelentette: a csúcstalálkozón Amber Rudd brit és Gérard Collomb francia belügyminiszter aláírta a Sandhursti Megállapodást, amelynek célja a franciaországi Calais kikötőváros környékére érkező és Nagy-Britanniába átkelni próbáló migránsok helyzetének gyorsabb rendezése.
A francia elnök közlése szerint a megállapodás kiemelt célja a felnőtt kísérő nélküli gyermekek helyzetének elbírálására fordított idő jelentős csökkentése. Mint Macron elmondta, ez az idő jelenleg átlagosan hat hónap, de Párizs és London szeretné, ha ez a jövőben 25 napra rövidülne.
A Sandhursti Megállapodás a 15 éve érvényben lévő Le Touquet-megállapodás kiegészítése és megerősítése. A 2003-ban Le Touquet városában aláírt kétoldalú egyezmény alapján a brit határőrizeti szervek a franciaországi határátkelési pontokon szűrhetik a Nagy-Britanniába tartó utasforgalmat, és a francia oldalon tarthatják azokat, akiknek belépését bármilyen okból nem engedélyezik.
A brit kormány ennek fejében komoly anyagi hozzájárulással támogatta az elmúlt években a határőrizet és a kikötői infrastruktúra megerősítését Calais-ban, a csatorna francia partján fekvő kikötővárosban, amelynek közelében a menekültválság fellángolása után több ezer migráns gyűlt össze a „dzsungelként” emlegetett táborban, hogy innen próbáljon meg átjutni a brit oldalra.
A francia hatóságok a tábort jelentős részben felszámolták, de Macron a sandhursti sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a helyzet Calais környékén „továbbra sem kielégítő”.
A brit-francia csúcstalálkozón döntés született arról, hogy London további 44,5 millió fontot (csaknem 16 milliárd forintot) folyósít a Calais körüli biztonsági infrastruktúra – mindenekelőtt a zártláncú térfigyelő kamerarendszer és a biztonsági kerítések – fenntartására és fejlesztésére.
A Brexit ára – Párizsból nézve
A Brexitről szólva a francia elnök kijelentette: Párizs „sem büntetni, sem jutalmazni nem akarja” Londont azért, mert Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból.
Macron kitért a londoni pénzügyi szolgáltatási szektor hozzáférésére az egységes belső piachoz a Brexit után. Kijelentette: az Európai Unió egységes belső piacának integritását meg kell őrizni, és ha a City pénzügyi szektora a brit EU-tagság megszűnése után is jelen akar lenni ezen piacon, annak ára az, hogy London továbbra is hozzájárul az uniós költségvetéshez, és elismeri e szolgáltatási területen az uniós joghatóságot. „A szabályok ezt diktálják” – mondta a francia elnök.
A francia elnök hangsúlyozta, hogy a választás Nagy-Britanniáé, de nincs helye megkülönböztetett hozzáférésnek az egységes belső piachoz, és nincs helye képmutatásnak sem ebben a kérdésben.
Theresa May válaszában kijelentette: London a Brexit után is vezető globális pénzügyi központ marad, mert „ez nemcsak az Egyesült Királyság, de Európa javát is szolgálja”.
Négy év múlva érkezik Nagy-Britanniába a bayeux-i kárpit
A brit kormányfő és a francia elnök a sajtóértekezleten bejelentette, hogy 2022-től Nagy-Britanniában állítják ki a bayeux-i kárpitot, Anglia normann meghódításának történelmi forrásként is nyilvántartott hímzett középkori „képregényét”.
A 68 méter hosszú, fél méter széles páratlan műalkotás, amely valószínűleg az 1070-es évek végén készült, most lesz látható először Nagy-Britanniában.
Forrás: MTI
