Harry herceg először beszélt anyja haláláról, és arról hogy élte meg a tragédiát
Diana halála körül a mai napig legendák keringenek. Vannak akik úgy vélik nem véletlen volt, s vannak akik az ellenkezőjét állítják. Az igazság? Nincs a nyilvánosság orrára kötve, de akárhogy is történt a veszteség hatalmas, amiről a királyi család sem beszél szívesen, főképp Harry nem.
A herceg azonban a mentális egészség fontosságának hangsúlyozására tartott kensingtoni sütögetésen megnyílt, beszélt édesanyjáról és beismerte, hogy mindössze három évvel ezelőtt volt képes megnyílni a tragédiát érintően.
„Életem első 28 évében egyáltalán nem beszéltem arról a veszteségről, ami ért. Ami a mentális egészséget illeti, a legfontosabb azt felismerni, hogy bárkit érinthet. Nem számít, hogy a királyi család sarja vagy, sportoló, családanya, katona. Hihetetlennek tűnik, de amit átélsz nap, mint nap, hétről hétre, évről évre, azt valaki más is átélte, legyen az depresszió, egy szülő elvesztése, szorongás, bármi.”
A herceg azt szerette volna ezzel hangsúlyozni, hogy mindenkinek vannak problémái, amiket meg lehet osztani a másikkal, mert senki sincs egyedül. Hogy a teljes támogatásáról biztosítsa a kezdeményezést, ő maga is megosztott egy nagyon személyes történetet: bevallotta, hogy hosszú évekig képtelen volt arról beszélni, hogy milyen volt elveszíteni az édesanyját. De három évvel ezelőtt rájött, hogy muszáj beszélnie róla, mert a kulcs a „gyógyuláshoz” a kommunikáció.
„A szenvedés nem a gyengeség jele, ameddig képes vagy arra, hogy megnyílj és beszélj róla. A gyengeség az, ha valami baj van, és nem vagy képes sem felismerni, sem megoldani. A legtöbben azt hiszik, hogyha látszólag rendben van az életed – van munkád, házad, pénzed és hasonlók – akkor mindened megvan, és semmi baj nem érhet.”
A valóságban azonban nagyon más a helyzet. A mentális betegség a mai napig egy olyan probléma, amit az emberek nem tudnak a helyén kezelni. Ha valami baj van a veséddel, elmész orvoshoz, ha az agyaddal van, miért nem vagy képes ugyanarra? Hiszen az agyad sem kevésbé szerv, mint a veséd.
Példaként Rio Ferdinándot hozta fel:
„Nagyon könnyű ránézni valaki olyanra, mint Rio Ferdinand, és azt gondolni, hogy mindene megvan: pénz, siker, autók. De abba senki sem gondol bele, hogy elvesztette a feleségét.”
Hiszen a világ összes pénze sem elég ahhoz, hogy olyan tárgyat vegyünk, ami a szeretetet helyettesíteni tudja. Nincs olyan. Harry ezzel arra utalt, hogy ugyan úgy megszenvedi édesanyja elvesztését, mint bárki más, mert a fájdalom státusztól és rangtól mentes, mindenki megéli. Csak az emberek hajlamosak elfelejteni, hogy attól, hogy valaki híres vagy gazdag, még ugyanúgy van összerakva, mint bárki más: érez és él.
