Heti hírösszefoglaló Magyarországról

Összeszámolták a kvótareferendumon leadott szavazatokat

A kvótareferendumon leadott 130 356 érvényes levélszavazat 99,23 százaléka volt „nem”, és 0,77 százaléka „igen” voks. A határon túl élő, állandó magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgároktól 154 ezer levélszavazat érkezett, amiből 130 ezer lett érvényes. Ez azért jobb arány, mint 2014-ben, akkor ugyanis a 158 ezerből mindössze 128 ezer volt érvényes.  Magyarországon leadott szavazatok összesítése szerint a szavazáson 3 642 671-en vettek részt. 3 417 572-en, az összes választópolgár 41,31 százaléka szavazott érvényesen, 56 157-en „igen”-nel, 3 361 415-en „nem”-mel. A valasztas.hu-n található adatok szerint 1990 óta, a kvótareferendum előtt négy országos népszavazást tartottak, amelyen összesen hét kérdést tettek föl: a NATO- és az EU-csatlakozásról, az egészségügyi intézmények állami tulajdonban tartásáról, a kedvezményes honosításról, a kórházi napidíjról, a vizitdíjról és a tandíjról.

Budapest leadta a második Olimpiai pályázatot is

A több száz oldalas dosszié az olimpiarendezéshez szükséges garanciákat, a rendezés szervezeti, jogi kereteket és a helyszíntervek módosításait tartalmazza. A második körben bemutatták a helyszíntervek, létesítmények módosításait is: „Csupa olyan változás, amit a nemzetközi szakszövetségek javasoltak, és amelyek egyszerre teszik olcsóbbá és jobbá a budapesti olimpiát. Csak egy példa: a nyitó- és záróünnepség átkerül az egyébként is megépülő új Puskás Stadionba, így kisebb és olcsóbb lesz az atlétika helyszíne. A Rákóczi hídtól délre, Pesten egyébként is felépítünk egy 15 ezres atlétikai stadiont, így elég lesz csak 40 ezresre bővíteni ideiglenes lelátókkal az olimpia idején.” „Budapest versenyben van, ebből a pályázati anyagból is kitűnik, hogy 2024-ig Magyarország az olimpiához szükséges létesítmények több mint 90 százalékával az olimpiától függetlenül, egyébként is rendelkezni fog” Az is kiderült, hogy az olimpia miatt semmilyen extra közlekedési beruházásra nem lesz szükség, vagyis az olimpiához pont ugyanazon fejlesztések kellenek, amelyek olimpia nélkül is megvalósulnának.

Elfogadta a párizsi klímamegállapodásról szóló határozatot az Európai Tanács

A tájékoztatás szerint az Európai Tanács pénteken letétbe helyezi a megerősítő okiratot az ENSZ-főtitkáránál és 30 nap múlva hatályba léphet a párizsi klímamegállapodás. A tavaly december 12-én, a párizsi klímakonferencián 195 ország közreműködésével létrejött keretmegállapodás azt a célkitűzést erősítette meg, hogy a Föld légkörének felmelegedését a kötelezettséget vállaló 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen. A 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amit több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai, valamint az Egyesült Államok is támogatott.

Még ennél is jobb lehet Magyarország kapcsolata az Egyesült Királysággal

A tárca közleménye szerint a miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország tiszteletben tartja a brit polgárok júniusi népszavazáson kinyilvánított akaratát, és továbbra is szövetségesként tekint az Egyesült Királyságra a kétoldalú gazdasági kapcsolatok területén is.
A felek arra a megállapításra jutottak, hogy az Egyesült Királyságban népszerűek a prémium magyar termékek, leginkább az aktuális trendekhez igazodó, egészséges, minőségi magyar áruk iránt növekszik a kereslet. A tárgyaláson szóba került a Nemzeti Élelmiszergazdasági Program. A miniszter és a nagykövet is egyetértett abban, hogy sikerrel növelhető a magyar export az Egyesült Királyságban is, amennyiben megvalósulnak a társadalmi vitára bocsátatott dokumentumban megfogalmazott irányelvek. Biztos alapot teremt az együttműködések fejlesztéséhez az, hogy számos magyar élelmiszer és borászati termék esetében mára igen stabil kereskedelmi kapcsolatok épültek ki a két ország között. Döntő szempont emellett, hogy a magyar termékek élelmiszerbiztonsági szempontból még az Európai Unió országai között is igen előkelő helyet foglalnak el – áll az agrártárca közleményében.

Forrás: MTI