Skip to main content
|
by: joomlaspecialista

VIII. Henrik válásából született: az anglikán egyház

VIII. Henrik válni akart, de a pápa ezt nem szentesítette. A királynak nem volt ­kedve VII. Kelemen kegyeiért esdekelni, ezért inkább új egyházat alapított, melynek a vezetője ő lett, így senkitől nem kellett engedélyt kérnie. Ez lett az anglikán egyház.

Csak semmi szerelem

VIII. Henriket, az ifjú korában igen vonzó férfit nem szánták a trónra. Bátyja, Arthur korai halála miatt azonban megörökölte tőle nemcsak a koronát, de feleségét, Aragóniai Katalint is. A probléma ott kezdődött, hogy a frigyből nem született fiú utód. Ezért Henrik el akart válni Katalintól, aki rokonságban állt Európa leghatalmasabb emberével, V. Károly spanyol császárral. Az angol király arra hivatkozva akart elválni, hogy a házassága eleve törvénytelen, mivel bátyja feleségét vette el. Igaz, ez házasságuk 21 éve alatt addig nem zavarta. 

Bár VIII. Henrik idős korára elhízott, fiatalként a nők kedvence volt
 

Az új kezdet

VIII. Henrik nem a türelméről volt híres. 1534-ben a parlamenttel egyetértésben megszületett az egyházfőségi törvény, mely az angol uralkodót tette meg az angol vallás legfelsőbb vezetőjévé, teljesen elszakadva a pápa fennhatóságától. VII. Kelemen erre válaszul ki­átkozta Henriket, de ezzel nem sokat ért el.
A király már 1532-ben feleségül vette szerelmét, Boleyn Annát. 1536-ban a folyamat lezárásaként elkobozta a kolostorok vagyonát, saját kincstárát gazdagítva. A parlamentet, melyet addig támogatásáról biztosított, feloszlatta.

„Akié a föld, azé a vallás” – alakítási joga

VIII. Henrik halála után egyetlen fiú örököse, a gyermek VI. ­Edward lépett a trónra. Helyette régensek uralkodtak, akik az új anglikán államvallást evangélikus irányban gondolták tovább. Bevezették a két szín alatti áldozást, vagyis ostya és bor formájában Krisztus testének és vérének magukhoz vételét, és kitiltották a vallási képeket a templomokból.

VIII.Henrik fiára, VI. Edward-ra hagyja a trónt


A korán elhunyt Edwardot Mária követte a trónon, aki VIII. Henrik legidősebb lánygyermeke volt. Nyíltan vállalta katolikus vallását és eltörölt minden, katolikusokat sértő intézkedést. Az angolok ellenezték házasságát a spanyol II. Fülöp királlyal, attól félve, hogy a frigy miatt Anglia Spanyolország gyarmatává fog sorvadni.
1558-ban, az anglikánok elleni erőszakos fellépése miatt véreskezűnek hívott Mária halála után féltestvére, Erzsébet került a trónra, aki apja politikáját folytatta. Alatta erősödött meg és alakult ki az anglikán egyház szertartásrendje.

Elégedetlen katolikusok

1605 novemberében egy katolikus összeesküvés próbált I. Jakab hatalmának véget vetni, aki, bár katolikus hívő volt, a trón megtartása érdekében áttért az anglikán hitre, csalódást okozva a pápistáknak. Ezért 36 lőporos hordót vittek a parlament pincéjébe, hogy felrobbantsák az épületet, ahol másnap nyitotta volna meg a király az országgyűlést. A Guy Fawkes neve által fémjelzett összeesküvést leleplezték, azóta pedig minden évben megünneplik, hogy sikerült megakadályozniuk a király elleni merényletet.
1673-ban hozták a Test Act nevű intézkedést, mely kizárja a katolikusokat minden hivatal viseléséből, sőt 1678-tól még a parlamentből is kitiltották őket. Az intézkedésre azért volt szükség, mert II. Károly király örököse öc­cse, a katolikus Jakab volt, s attól féltek, hogy trónra kerülvén betiltaná az anglikán egyházat. Ezért robbantották ki 1867-ben a pápista összeesküvésről szóló pletykát is, miszerint a katolikusok titkon II. Károly életére akartak törni. A vallási ellenségeskedés csúcspontja az 1678 és 1681 közötti kizárási válság volt, amikor az anglikánok azt akarták elérni, hogy minden katolikust zárjanak ki a trónöröklésből, elsősorban Jakabra gondolván. Nem értek el sikereket, hiszen Jakab 1685-ben minden nehézség nélkül léphetett a trónra. Félelmük szerencsére alaptalan volt: az anglikán egyház máig Anglia legerősebb vallási felekezete.

 

Hogy néz ki az anglikán egyház?

Az egyházszervezet hierarchikus, élén az angol uralkodó áll, alatta pedig Canterbury, majd York érseke. Hitelveit elsőként 1536-ban rögzítették. A vallás alapja a Szentírás, tisztelik a szenteket, nemzeti nyelvű ceremóniát tartanak, papjai házasodhatnak. Az első anglikán imakönyvet 1549-ben adták ki. A vallás több változáson ment át, olykor a hitelvek számát csökkentették, máskor az imakönyvet írták át, de I. Erzsébet kora óta nagyobb változás nem történt. Női lelkészek 1994-től állhatnak szolgálatba, tavaly pedig beiktatták az első női püspököt, Libby Lane-t.

szerző: Tegdes Péter Tamás

Related Articles