Mozart virtuóz motettája és ritkán hallható szimfóniák a Zeneakadémián – Időpont: 2026. november 17.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar november 17-i zeneakadémiai estjén Mozart virtuóz Exsultate, jubilate motettája csendül fel a feltörekvő hazai tehetség, Kovács Csilla tolmácsolásában. A ritkán hallható Cherubini-, Ries- és Spohr-műveket felvonultató hangversenyt a korhű előadói gyakorlat neves olasz szakértője, Attilio Cremonesi vezényli.

Mozart virtuóz motettája Kovács Csilla előadásában

November 17-én a Zeneakadémián, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar klasszikus stílusra összpontosító Ferencsik bérletének második estjén csak egyetlen mű képviseli a korszak nagy bécsi triászát – igaz, az az egy viszont fontos és reprezentatív kompozíció. Mozart a kor egyik kiváló férfiszopránja, a kasztrált Venanzio Rauzzini számára írta Exsultate, jubilate című motettáját. Az énekes Cecilio szerepét alakította a majdnem tizenhét éves szerző opera seriája, a Lucio Silla ősbemutatóján, 1772 decemberében, az elégedett Mozart pedig januárban komponálta Rauzzini számára a motettát, amely egyrészt egyházi zenétől szokatlan módon technikás bravúrdarab, másrészt az említett bravúr inkább a hangszeres, mintsem a vokális komponálásmódra emlékeztet. Ezt a művet adja elő a zeneakadémiai est szólistája, Kovács Csilla, a hazai énekestársadalom legújabb tehetségeinek kimagasló tudású képviselője.

Kovács Csilla szoprán. Fotó: Hegedűs Bence / 4K Media Stúdió / COOPERA

Ritkán hallható művek a klasszika és a romantika határáról

Az est további három műsorszáma csupa különlegesség: ritkán hallható darabok a klasszika és a romantika közötti átmeneti periódus – másképp fogalmazva: a Beethovent túlélő Beethoven-kortársak – életművéből. Ferdinand Ries (1784–1838), akitől a koncertet nyitó D-dúr szimfóniát hallhatjuk, Beethoven tanítványa, barátja és titkára volt. Az olasz neve (és firenzei születése) ellenére Párizsban letelepedett és a francia zenetörténet részévé vált komponista, Luigi Cherubini (1760–1842) – akitől A vízhordó című operájának nyitánya csendül fel – olyan zeneszerző, akiről az igen igényes és dicséreteit soha nem meggondolatlanul osztogató Beethoven nagy megbecsüléssel nyilatkozott. Végül a koncert befejező számaként megszólaló c-moll szimfónia alkotója, a német Louis Spohr (1784–1859) egyrészt a hegedűverseny műfajának megújítójaként, másrészt a programzenei gondolkodásmód kezdeményezőinek egyikeként vonult be a zenetörténetbe. Csupa izgalmas ismerkedést kínál tehát ez az este!

Attilio Cremonesi a Nemzeti Filharmonikusok élén

Igaz az utóbbi állítás abból a szempontból is, hogy az est karmesterével is először találkozunk. Fellépésével a nemzetközi koncertélet megbecsült szereplője, az olasz Attilio Cremonesi a Nemzeti Filharmonikusok művészeti vezetésének a klasszikus repertoár területén érvényesülő fontos törekvését példázza. Vashegyi György főzeneigazgató irányításával az együttes nemcsak arra törekszik, hogy Haydn, Mozart és Beethoven művein kívül a klasszikus stílus minél több más mesterével is megismertesse a közönséget, és nemcsak a historikus régizenejáték tempóértelmezéseit, tagolási, hangsúlyozási és egyéb előadásmódbeli szokásait igyekszik meghonosítani a modern hangszeres szimfonikus zenekari játék keretei között, de az is a koncepció része, hogy a korhű előadói gyakorlat nemzetközi kiválóságai is ellátogassanak a zenekarhoz, megismertetve a muzsikusokkal zenei gondolkodásmódjukat, és ezzel termékenyítőn hatva a zenekar művészi fejlődésére.

Attilio Cremonesi karmester. Fotó: LICHTundNICHT

A november 17-i koncert műsora

Időpont: 2026. november 17., 19:30
Helyszín: Zeneakadémia, Budapest

• Ferdinand Ries: 1. (D-dúr) szimfónia, op. 23
• Wolfgang Amadeus Mozart: Exsultate, jubilate – motetta, K. 165
• Luigi Cherubini: Le Porter d’Eau (A vízhordó) – nyitány
• Louis Spohr: 3. (c-moll) szimfónia, op. 78

Közreműködik: Kovács Csilla – szoprán; Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Attilio Cremonesi