A kínai cég elektromos buszgyárat létesít Komáromban

Komáromban húzza fel új létesítményét a világ legnagyobb elektromos autóbuszgyára. A kínai székhelyű BYD meg nem erősített források szerint már meg is kezdte a helyszíni munkálatokat. Az új üzemmel járó beruházás nem csak a vállalatnak jelent jót, hanem Magyarországnak is lehetőséget teremt.

BKK vs BYD?

2015 novemberében döntött úgy a BKK javaslatára a BKV, hogy mégse köti meg a szerződést a BYD-del, ami elektromos autóbuszbérlésről szólt volna. A BYD Europe Magyarországon tartózkodó ügyvezető igazgatója értetlenségét fejezte ki és levelében Orbán Viktorhoz és Szijjártó Péterhez fordult, hogy a magyar vállalat azután döntött így, hogy a BYD megnyerte az erre kiírt tendert 5 elektromos busz nyolc éves bérlésére.

Az autóbusz rendelkezésre bocsájtása a BYD terveiben azonban összefüggött a komáromi gyár megépítésével is, és a hírek szerint ezért akadt el a cég-fejlesztési folyamat, ami most mégis megvalósulhat. A kínai húzódozás nem tartott sokáig annak ellenére, hogy a Fővárosi Közgyűlés elkaszálta a bérlésre vonatkozó szerződést, de engedélyezte a BKV-nak azok hitelből történő megvásárlását a kormány engedélyével. Ez a „békülő gesztus” enyhített a BYD ellenállásán, függetlenül attól, hogy a járműveket még ténylegesen nem vásárolták meg azóta se.

A hírek szerint más oka is lehet annak, hogy a kínai cég végül mellettünk döntött, ugyanis hiába kerestek meg fejlett járműiparral rendelkező uniós tagállamot, azok elzárkóztak a felvetéstől. A Portfolio.hu-n taglalt érvek szerint a ki nem mondott kifogás Brüsszel álláspontjával áll összhangban, azaz, hogy kerülni kell a harmadik országból érkező, erős állami támogatással rendelkező konkurens vállalatok térnyerését az Európai Unióban. A BYD-ről köztudott, hogy a kínai kormány erős támogatását élvezi. Azonban ha a cég Komáromban telephelyet létesít, áttételesen elérheti célját, megnyílhat előtte az út az európai piac felé. Így vámmentesen kerülhetnek a produktumok a közös piacra és lerövidülhet a termelés ideje is magas EU-s beszállítói hányad esetén.

A cég indulása óta globális léptékben működik, közel 180.000 alkalmazottat foglalkoztat világszerte. A cégcsoport elsősorban az IT iparágban kiemelkedő, de a gépgyártásban is jeles, elektromos autók, buszok és kerékpárok gyártásával részese a jövőorientált piacnak. Jelentős beruházásokkal rendelkezik a megújuló energia és a LED technológia területén is. A BYD első elektromos busza 2010-ben gurult le a gyártósorról, azóta több mint tízezer elektromos busz kötődik a céghez. A BYD különböző hosszúságú és felhasználású elektromos buszt kínál, Budapesten például a 12 méter hosszú K9-es szállíthatta volna az utasokat.

Magyarországon 2008 óta van jelen, amikor megvásárolta a dél-koreai Mirae műanyag-alkatrészeket festő gyárát a Komáromi Ipari Parkban. A termelés felfuttatása volt a terv, de ahelyett a válság miatt kénytelenek voltak bezárni az üzemet, azonban a 18 ezer négyzetméteres gyártócsarnok nem maradt parlagon.

Tervek az új üzemmel

A Komáromi Ipari Parkban létesül az új üzem, ahol októberben tervezik megindítani a termelést. A BYD egy ötmillió eurós beruházással kalkulál, amelynek köszönhetően a meglévő gyártókapacitás szintjét emelné és bővítené ki. A 1995-ben alapult cég új üzemében elektromos buszok mellett autókat, targoncákat gyártanának és ez nem utolsó sorban háromszáz embernek jelentene munkalehetőséget. A tervek szerint a termelést fokozatosan futtatnák fel, első körben egy kisebb gyártóbázist hoz csupán létre a már meglevő gyártócsarnok kibővítésével, ahol összeszerelés folyik majd, kutatás-fejlesztés és innováció viszont biztosan nem. Az első évben elektromos buszok gyártására fókuszálnának, amelyhez száz ember szaktudása szükséges, őket venné fel a BYD.

Ha beindul a termelés, az első évben 100 elektromos buszt gyárthatnak le, ezt a darabszámot a többszörösére kívánják emelni, ami nem példa nélküli a BYD történetében. A most megvalósuló kínai gyár és kutatás-fejlesztési központ a tervek szerint 5000 elektromos busz előállítására hivatott.

Járműpark fiatalítás!

A magyar kormány tervei is összhangban állnak a kínai törekvésekkel, ugyanis a nemzeti buszgyártási cselekvési tervben két fontos célt jelöltek meg. Az első a közúti tömegközlekedés járműparkjának megújítása, a másik a buszgyártás minél nagyobb hozzájárulásának elősegítése a gazdasági növekedéshez. Ehhez helyzetbe akarják hozni a hazai buszgyártókat, úgy, hogy a tömegközlekedésben használt buszok átlag életkorát 10 év alá akarják csökkenteni 2020-ig. Ezt a célt éves szinten 1000-1200 új busz vásárlásával lehetne tartani magyar gyártóktól. A megvásárolt 3000-3500 új busz több ezer új munkahelyet teremtene.

Fontos megjegyezni, hogy a BYD megépülő komáromi gyára magyar tulajdonban lévő piaci szereplőktől vonna el megrendeléseket. Ennek egyik indoka, hogy az eddigi információk szerint a BYD elsősorban Nyugat-Európába szeretne exportálni, a másik pedig, hogy a jelenlegi érdemi buszgyártó szereplők, a MABI-BUS Kft. és a Kravtex-Kühne együttesen 500-600 busz gyártására képes évente, ez pedig még ezen cégek támogatásával, beruházásokkal, megrendelésekkel együtt is 1000-re tolható csak fel, ami nem elég a járműpark megfiatalításához.

Mindenesetre nagy lehetőség lesz az országnak becsatlakoznia egy olyan vállalat működésébe, amely olyan terméket gyárt, amelynek a piaca dinamikusan bővülhet a jövőben, és amely egyértelműen a jövő kihívásaira próbál megoldást kínálni.