Skip to main content

4 egyszerű tudatos jelenlét gyakorlat, amit érdemes eltanulni egy streetfotóstól

Egy olyan korban, amikor a figyelmünk szinte folyamatosan meg van osztva, és a képek túlnyomó része közvetítéseken, szűrőkön és gyors benyomásokon keresztül érkezik hozzánk, felértékelődik a tudatos jelenlét szerepe. A streetfotó ebben nem csupán mint vizuális műfaj segíthet minket, hanem maga a fotózás figyelemgyakorlat is lehet.

Aki fotózik, az megtanulja azt, hogyan lehet újra észrevenni a tereket, embereket, gesztusokat és történeteket maga körül, és ezáltal jobban megismeri önmagát is – vallják Hevesi-Szabó Lujza és Sivák Zsófia, fotográfusok, a MOME Open hamarosan induló Streetfotó kurzusának oktatói.

A streetfotó minden korban aktuális, egy olyan kordokumentum, amely tökéletes képet ad arról, hogy milyen a világ, amiben élünk, leképezi egy ország, város, sőt, azon belül egy tér, egy utca hangulatát. Picit mintha megállna a világ. Maga a streetfotózás is egy lassú folyamat. Idő kell ahhoz, hogy jól el tudjunk kapni valamit, pont ezért a fotóst is lelassítja, tudatos jelenlétet követel meg tőle. „A streetfotó célja sosem az, hogy mindent rögzítsünk általa, sokkal inkább az, hogy kiemeljünk egy olyan részletet, amit elsőre talán észre sem vennénk. A látszólag semmitmondó részlet lesz az igazi” – emeli ki Sivák Zsófia, fotográfus.

A streetfotós szemlélet – akár készül belőle kép, akár nem – négy egyszerű elven keresztül bárki számára gyakorolható:

1. Lépj ki a rutinból: ne a turistatérképet kövesd, hanem a város ritmusát

A streetfotó nem a látványosságokról szól, hanem a város valódi arcáról. Ehhez gyakran az kell, hogy elhagyd a megszokott útvonalakat, azaz biciklizz más úton, parkolj máshol, szállj le egy másik megállónál, sőt, menj tovább még húsz–negyven percet a busszal, és hagyd, hogy a hely megérkezzen hozzád. A jó streetfotóhoz nem elég átsétálni egy téren, hanem érezni kell a környék hangulatát, ritmusát, sőt, a szó legszorosabb értelmében az ízét és a szagát is. Ha egy helyen hosszabban időzöl, egyre több rétege tárul fel előtted, és olyan pillanatokat veszel észre, amelyek a sietős szem számára láthatatlanok maradnak.

2. Adj időt magadnak és ne képeket keress, hanem helyzeteket

A jó streetfotó nem a tökéletes háttérről szól, hanem a pillanat ritmusáról: gesztusokról, tekintetekről, véletlen párhuzamokról és apró történetekről. A közterek a legjobb rendezők, ha elég ideig jelen vagyunk bennük, és megfigyelünk, akkor egészen biztosan kiszúrjuk azt, amivel egy maradandó és emlékezetes pillanatot örökíthetünk meg. Hevesi-Szabó Lujza, fotográfus szerint az első óra az általában csak a megérkezés, és onnan kezdődhet a valódi munka, amikor már olyan apró részleteket is észrevehetsz, amit csak egy téren átsétáló valószínűleg nem szúrna ki.

3. Találd meg a saját biztonságos távolságodat

A streetfotós szemlélet egyik legfontosabb gyakorlata a közel és távol tudatos kezelése. Nemcsak fizikailag, hanem emberileg is: mikor mész közelebb, mikor maradsz távol, és mikor engeded el a pillanatot. A jó streetfotó nem attól lesz erős, hogy megvan a kép, hanem attól, hogy a fotós képes érzékenyen jelen lenni egy helyzetben. Néha ez azt jelenti, hogy kapcsolatot teremtesz, és vállalod a jelenlétedet, máskor azt, hogy tisztelettel háttérben maradsz. A tudatos döntés a lényeg és nem az automatikus reakció. Figyelj magadra, hogy mi történik benned és figyelj arra, hogy mi történik körülötted, és szülessen ebből a kép (vagy éppen az elengedés).

4. Használd meditációként: kicsekkolás, fókusz, pozitív kincskeresés

A streetfotó sokak számára nemcsak vizuális műfaj, hanem alternatív meditáció. Egyfajta kicsekkolás a mindennapi zajból, amikor a figyelem nem szétesik, hanem összesűrűsödik. Ilyenkor nem a nagy jelenetek a legizgalmasabbak, hanem a látszólag semmitmondó részletek: egy árnyék, egy mozdulat, egy váratlan egyezés két ember között, egy ritmus a térben. Ez a fajta pozitív kincskeresés megtanít arra, hogy értéket találjunk ott is, ahol elsőre semmi különös nem látszik, és ez a szemlélet sokszor a hétköznapokhoz is új nézőpontot ad.

A 2026. március 2-án induló Utcai fotográfia és dokumentarizmus képzésre február 19-ig várják a jelentkezéseket a MOME Open-en.

A MOME Openről

A MOME Open a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem iskolarendszeren kívüli képzéseit, tanfolyamait, továbbképzéseit támogató központként jött létre 2016-ban, és a célja új felnőttképzési programok fejlesztése, indítása. Ma már az egyetem posztgraduális és rövid távú képzéseit összefogó MOME Professional School részeként teszi szélesebb szakmai nyilvánosság számára is elérhetővé az intézmény tudását. A művészeti, kulturális, oktatási és gazdasági képzési területek létrehozásával és működtetésével hiánypótló szerepet kíván betölteni a 21. századi tudásközvetítésben, magas színvonalú utánpótlást nevelni a kreatívipar számára a szektorban hiányzó képességek és készségek, valamint a kialakuló új ágazatok, szakmák mentén.

 

Ilyen a budapesti hajléktalanok helyzete a szakember szerint

Havasi Zoltán maffiózó, de nem a szó elterjedt értelmében, ő a Budapest Bike Maffia Egyesület alapítója. 2011 óta különböző projektjeikkel segítik a hajléktalan emberek életét. Zoltán az elmúlt 15 évről, társadalmi hozzáállásról és emberi történetek kapcsán osztotta meg személyes tapasztalatait a Levente Klubjában.

A Budapest Bike Maffia elsődleges feladata a hajléktalanságban élőknek segíteni különböző akciók és megmozdulások keretében. Mára körülbelül százhúsz önkéntesük van, akik biciklivel járják a fővárost, ételt-italt, takarókat, ruhákat, vitaminokat visznek a hajléktalanoknak, és információt arról, hogyan és kihez tudnak segítségért fordulni. Emellett saját közösségi tereket, farmot, kávézót üzemeltetnek, ételmentéssel és adomány-koordinációval is foglalkoznak.

Az egyesület létrehozásakor Havasi Zoltán egyik fő célja az volt, hogy felszámolják a hajléktalanokkal kapcsolatos előítéletek.
„A társadalmi nem egyetértés is, amiben léteztünk, baromira zavart. Egyszerűen globálisan nem éreztem jól magam és azt mondtam, hogy ezzel kéne kezdeni valamit. Másrészt sokat beszélgettem hajléktalan emberekkel, és azt láttam, hogy aki kinn van, nagyjából ott is ér véget az élete, vagy egy szállón. Közben értékes emberekkel találkoztam. Hogyha leülünk beszélgetni, egyrészt a nyilván mindenkit érdeklő kérdéseket én is feltettem, hogy miért jutott oda, ennek különböző okai voltak.

De én nem gondolom azt, hogy bárki megérdemli azt az élettől, hogy ott végezze az utcán. Tehát kell még esélyt adni, és erre van példa, hogy valakit felkarolunk és látjuk a tehetségét, a pozitívumait, és hogyha embereknek célt, törődést adunk, akkor az mennyit számít. Ha egy kicsit felülemelkedünk közösen, akkor a társadalom egészét bírjuk nagyon lassan megváltoztatni. Ez nem azt jelenti, hogy meg akarom váltani a világot. Már nem” – mondta el a Creator TV Levente Klubja című podcastjében a Budapest Bike Maffia alapítója, aki azt tapasztalja, hogy a nők legtöbbször egy bántalmazó kapcsolatból menekülve kerülnek az utcára, a férfiak pedig a válás miatt, főleg a hatvan év feletti korosztályból. Aki már három hónapnál tovább kinn él, azt nagyon nehéz rehabilitálni, mert kezdi ennyi idő után elhinni, hogy nincsen visszaút.

„Amikor nem azt az életet éled, hogy befizeted a sárga csekket, odafigyelsz erre, van egy rendszer az életedben, hanem teljesen szétzuhan körülötted minden, akkor olyan, mint a gyerekeknél, újra meg kell tanulni járni, meg kell tanulni működni abban az egészben, amit úgy hívunk, hogy normális társadalmi működés, ami borzasztó nehéz lehet” – mondta el Zoltán, aki szerint, ha segíteni akarunk, az első és legfontosabb, hogy megkérdezzük a hajléktalantól, hogy van és mire van szüksége. Télen főleg a meleg étel mindig nagyon jól jön.

„Nem fogom abbahagyni, nagyon szeretem ezt az egészet. Annyi jót ad maga a csapat is, meg az egész szellemiség. Az életemhez is nagyon sokat hozzátett. Nyilván az ember hullámvasúton ül egész életében, van lenn, van fönt, és ez engem így mentálisan eléggé fölvitt. Egyszerűen jól érzem magam attól, hogy ez létezik az életemben. Nem tudom, hogy milyen ember lennék, ha ez nem létezne az életemben, nem is tudom, hogy élnék-e még. Nekem ez baromi fontos” – mondta el Havasi Zoltán, aki hozzátette, hogy sok fiatal segítőjük van, és pozitív változást is érez: már kevesebb az előítélet a hajléktalanokkal kapcsolatban.

A Levente Klubja aktuális része az alábbi linken érhető el a Creator TV YouTube-csatornáján:

 

Hogyan segítsük a gyereket, ha rosszabbul sikerült a félévi bizonyítvány vagy a felvételi?

A félévi bizonyítvány kiosztása és a vele szinte egy időben zajló középiskolai felvételi sok családban feszült időszakot jelent. A jegyek és az esetleg kevésbé jó teljesítmény nemcsak a gyerekekben kelthetnek szorongást, hanem a szülőkben is kérdéseket vethetnek fel: vajon eleget tettünk, jól halad a gyermek, és mit árulnak el ezek az eredmények a jövőről?

A szakemberek szerint fontos tudatosítani: a félévi értékelés és a felvételin elért pontszám nem végső ítélet, hanem egy adott időszak pillanatképe.

„A bizonyítvány és felvételin nyújtott teljesítmény nem mutatja meg teljes egészében a gyermek tudását, képességeit és fejlődését. Nem látszik benne, mennyit változott a gyermek magához képest, hogyan tanult meg alkalmazkodni az iskolai elvárásokhoz, vagy mennyi energiát fektetett a mindennapokba.”

– mondja Gál Beatrix, a Benedetto Gyermekvédelmi Szolgálat igazgatója.

Egy stabil családi háttérrel rendelkező gyermeknél is előfordulhat, hogy egy-egy megmérettetés gyengébben sikerül. Ilyenkor a túlzott számonkérés vagy a büntetés gyakran többet árt, mint használ. A szakértők inkább azt javasolják, hogy a szülők próbálják megérteni az okokat: túlterheltség, motivációhiány, szorongás vagy épp egy iskolai-, családi-, baráti konfliktus is állhat a háttérben.

„A legfontosabb az, hogy a szülők figyeljenek a gyermekükre, arra, hogy az érzelmi állapota miként alakul, mert ez mindenre hatással van. Egy konfliktusokkal teli időszak – akár tanárral, osztálytárssal, akár családtaggal – is oka lehet a teljesítményromlásnak. Hiszen a rosszabb teljesítmény sokszor annak a tünete, ami a gyermekben zajlik. Ha a szülő kellő figyelemmel fordul felé, akkor időben meg tudják beszélni a problémás helyzetet és javítani tudnak rajta” – hangsúlyozza a gyermekvédelmi szakember.

A helyzet különösen érzékeny lehet a nevelőszülői családokban, ahol a gyerekek általában bizonytalanok, hiszen olyan megterhelő élethelyzetekből érkeznek, ami hosszú időre hatással lehet rájuk és az iskolai eredményeikre is.

„A nevelt gyermekeknél a tanulmányi teljesítmény legtöbbször szorosan összefügg az érzelmi biztonsággal. Ha a gyermek mer hibázni, kérdezni, és nem fél a kudarctól, az már komoly előrelépésnek számít – még akkor is, ha ez ez éppen nem tükröződik a jegyekben, vagy a felvételi pontokban.”

– emeli ki Gál Beatrix.

A Benedetto Gyermekvédelmi Szolgálat vezetője szerint az ilyen megmérettetések alkalmával érdemes a számok mögé nézni, hiszen akár már az is valódi eredmény lehet, ha a gyermek rendszeresen jár iskolába, végigcsinálta a félévet, fejlődött a figyelme vagy talált egy pedagógust, egy osztálytársat, akihez kapcsolódni tud.

„Ezek azok az alapok, amelyekre később a tanulmányi siker is épülhet” – tette hozzá.

Mit tehetnek a szülők és nevelőszülők a gyakorlatban?

A szakértők szerint fontos, hogyha bizonyítványról, vizsga eredményekről van szó, a beszélgetés soha ne számonkéréssel induljon, hanem kérdésekkel. Érdemes megkérdezni a gyermeket, hogyan élte meg a félévet, mi volt számára nehéz, és miben érzi magát sikeresnek. Fontos, hogy a hangsúly az erőfeszítés elismerésén legyen, ne kizárólag az eredményen.

Hasznos lehet a visszajelzések közös értelmezése is: mi az, ami már jól megy, és mi az, amin a következő félévben együtt lehet dolgozni. A szakemberek szerint kerülni kell az összehasonlítást más gyerekekkel, testvérekkel vagy korábbi önmagával, mert az fokozhatja a szorongást.

„A legfontosabb üzenet, amit ilyenkor a szülők közvetíthetnek, az az, hogy nem a jegyek határozzák meg a gyermek értékét és nem befolyásolják a szeretetüket a gyermek iránt. Ha a gyermek érzi a biztonságot és a feltétel nélküli támogatást, akkor sokkal sikeresebben veszi majd a következő akadályokat, legyen az a második félév, vagy egy szóbeli vizsga.”

– fogalmaz Gál Beatrix.

A félévi bizonyítvány vagy a felvételin elért eredmény tehát nem végállomás, inkább iránytű, merre érdemes tovább indulni, min lehetne javítani. A fejlődés sokszor lassú, hullámzó és láthatatlan – de attól még nagyon is valós. És ebben a folyamatban a szülői jelenlét és támogató szeretet a legerősebb kapaszkodó a vér szerinti és a nevelőcsaládokban egyaránt.

ivás

Pénzügyi stressz és a státusorientáció növelték leginkább az ivást a közelmúlt válságidőszakában

Bár nem indított el általános alkoholfogyasztási hullámot Magyarországon a koronavírus-járvány, de rávilágított arra, hogy bizonyos társadalmi csoportokban jelentősen többet ittak. Nagyobb eséllyel növelték fogyasztásukat a növekvő anyagi gondokkal küzdők, az idősek, a nők, a kisgyermeket nevelők és a vezetők – derül ki egy most megjelent magyar kutatásból. Azok, akik számára fontos a státusz és a befolyás, szintén nagyobb valószínűséggel ittak többet a válság alatt. A kutatók szerint a jólét növelésével hatékonyan lehetne csökkenteni az alkoholfogyasztást.

Mindössze a magyar felnőttek 3 százaléka számolt be fogyasztásának növekedéséről, 8 százalékuk csökkenésről, de ez az összkép elfedi a lényeges különbségeket, bizonyos társadalmi csoportokban jelentősen többet ittak – állapította meg felmérésük nyomán négy magyar közgazdász kutató. A válaszadók több mint fele, 53 százaléka egyáltalán nem fogyaszt alkoholt, a rendszeresen ivók többsége pedig a koronavírus-járvány alatt sem változtatott szokásain.

Az országosan reprezentatív, ezerfős vizsgálatot 2021 júniusában végezték, az összegző tanulmány nemrég jelent meg a Studies of Agricultural Economics folyóiratban, szerzői Bakucs Zoltán (KRTK, Óbudai Egyetem), Benedek Zsófia (KRTK), Fertő Imre (KRTK, Corvinus, CZU) és Fogarasi József (Óbudai Egyetem, PKE).

Az eredmények alapján a legtöbb alkoholt a fiatalok és a férfiak fogyasztották, de a mennyiség növelésében mások voltak a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok: a növekvő anyagi gondokkal küzdők, az idősek, a nők, a 14 év alatti gyermeket nevelők és a vezetők. A gyermekes háztartásoknál kettős hatás érvényesült: bár összességében ritkábban isznak a szülők, de azok, akik fogyasztanak alkoholt, a stresszhelyzetben az átlagnál nagyobb valószínűséggel növelték annak mennyiségét.

A teljesítményorientáció véd, a státusorientáció kockázat

A tanulmány az emberek értékrendszerét is vizsgálta: a túlzott fogyasztás legerősebb előrejelzője a „hatalom” – a státusz, befolyás és kontroll iránti motiváció – lett. A kutatók szerint ez arra utal, hogy a státuszhoz kötődő ivási rituálék mélyen beágyazódtak a mindennapi, különösen a szakmai életbe feszültségoldás vagy a státuszuk megerősítése céljából. Hasonlóan erős magyarázó tényező volt a pénzügyi stressz. Azok, akik a járvány alatt romló anyagi helyzetről számoltak be, jóval nagyobb eséllyel ittak többet.

Ezzel szemben a teljesítményorientált válaszadók inkább visszafogták vagy stabilan tartották fogyasztásukat. Számukra a produktivitás, a fókusz és a célok elérése fontosabbnak bizonyult, mint az alkohol mint megküzdési eszköz. Meglepő eredmény, hogy a hedonista értékek szintén enyhén csökkentették az ivás esélyét – ritkábban, de tudatosabban ittak, minőségi italokat választva.

Új alkoholpolitika: a jólét növelése, alkoholmentes munkahelyi kultúra

„A pénzügyi gondokkal küzdő családok, szülők támogatása közvetve alkoholpolitikai eszköznek is tekinthető. Ha csökken a gazdasági stressz, kisebb az esély arra, hogy az emberek az alkoholhoz forduljanak. A hagyományos, demográfiára vagy gazdasági tényezőkre építő alkoholpolitikai eszköztár ugyanis – például az adóemelés, a hozzáférés korlátozása vagy az általános felvilágosítás – önmagában nem elég. Az eredményes beavatkozásoknak figyelembe kell venniük az eltérő érték- és motivációs mintázatokat is” – mondja Fertő Imre, az ELTE Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának főigazgatója, a Corvinus egyetemi tanára, a tanulmány egyik szerzője.

A státuszorientált csoportoknál például a mértékletességet érdemes bemutatni a professzionalizmus, a felelősségteljes vezetés és az önkontroll jeleként. A teljesítményorientáltaknál a fizikai és mentális teljesítmény megőrzése lehet a kulcsüzenet, míg a hedonisták számára alternatív élményforrások – kulturális, gasztronómiai vagy rekreációs programok – csökkenthetik a stresszivást.

Hasonlóan fontos a munkahelyi kultúra átalakítása. Sok szakmai közegben ma is erős a státuszhoz kötődő ivás normája. Alkoholmentes networking események, prémium alkoholmentes italok és a vezetők példamutatása mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a társas siker ne automatikusan az iváshoz kapcsolódjon.

A Budapesti Corvinus Egyetemről

A Budapesti Corvinus Egyetem Magyarország vezető egyeteme az üzleti, gazdasági és társadalomtudományi képzések területén. A Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány által fenntartott Corvinus középtávú célkitűzése, hogy az említett területeken ne csak országosan, de Közép-Európában is a legjobb felsőoktatási intézménnyé váljon. A Corvinus Egyetemen jelenleg több mint 8 000 hallgató tanul, köztük 2000-en külföldi diákok. Az intézmény világszerte 170 partneregyetemmel ápol szoros kapcsolatot. A Corvinus rendszeresen ér el előkelő helyezést a nemzetközi felsőoktatási rangsorban, 2025-ben elnyerte az Eduniversal 5 pálmás minősítését. A Budapesti Corvinus Egyetem az egyetlen olyan magyarországi egyetem a gazdaságtudományok területén, amely két nemzetközi intézményi akkreditációval rendelkezik (AMBA,AACSB).