Skip to main content

„Hordozd a csodát” – 2025 legmeghatóbb bank reklámja

Az idei karácsonyi reklámfilmjében az Erste Csoport, Kelet-Közép-Európa vezető bankcsoportja olyan történetet mesél el, amelyet a világ egyik legismertebb utazása ihletett: Mária és József vándorlása Betlehembe. A „Hordozd a csodát” film főszereplője egy apró szamár, aki sok nehézségen megy keresztül, mígnem váratlanul kulcsfontosságú szerepet kap egy olyan történetben, amely generációkon át vált meghatározóvá milliók számára világszerte.

„Az Erste 2025-ös karácsonyi reklámfilmje arra emlékeztet minket, hogy a remény és a kedvesség sokszor a legelesettebbektől jön. Ez a film a bátorságról és az együttérzésről szól, és arról, hogy mindannyian hordozhatunk olyan értéket, amit másoknak adhatunk. A mai világban nagyon fontos, hogy inspiráljuk az embereket, tisztelettel és támogatással forduljunk azok felé, akik hisznek saját erejükben” – monda Nina Pentek, az Erste Csoport 2025-ös karácsonyi kampányának produkciós felelőse. „Arra is szeretnénk emlékeztetni mindenkit, hogy mindegy, milyennek tűnnek a dolgok ,mindig megtalálhatják a fényt önmagukban – és ez az a csoda, ami mindent megváltoztathat.”

Karácsonyi példabeszéd – egy szamár szemszögéből

Az Erste Csoport 2025-ös karácsonyi reklámfilmje, a „Hordozd a csodát” az Erste #higgymagadban márkaplatformjára épít, és egy gyakran mellőzött szereplőt állít reflektorfénybe: a szamarat, aki Máriát és Józsefet betlehemi útján kíséri. A történetben ez a szamár azért tűnik ki, mert kicsi és balszerencsés. Gazdája haszontalannak tartja, és durván bánik vele. Mária azonban gyengédséggel fordul hozzá, őt választja útitársul, így a kis szamár végül velük tarthat, és jelképesen ő hordozza a fényt, a csodát.

Az élőszereplős reklám a bibliai időket kelti életre: a színészek eredeti arámi nyelven beszélnek, autentikus, kézzel készített jelmezeket viselnek, a történet lenyűgöző tájakon játszódik, miközben a filmzene a hagyományos hangszereket természetes hangokkal ötvözi. A forgatás során a készítők végig ügyeltek arra, hogy a bemutatott állatokat semmilyen fájdalom, bántódás, vagy extrém stressz ne érje.

Megjelenés az Erste Csoport piacain

A „Hordozd a csodát” kampányt minden olyan országban bemutatják, ahol az Erste Csoport jelen van, így Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Romániában, Horvátországban és Szerbiában is. A november 19-én induló és karácsonyig futó kampány 360 fokban fut: nem csak a televízióban, hanem nyomtatott sajtóban, digitális felületeken, a közösségi médiában és bankfiókokban egyaránt lehet találkozni vele.

Az Erste Csoport korábbi karácsonyi reklámjait több mint 360 millióan látták, és összesen több mint 39 díjat nyertek. Ahogyan az előző években, a kreatív megvalósításon ezúttal is a Jung von Matt DONAU dolgozott, az Arts & Sciences produkciós céget képviselő Daniel & Szymon rendezőpárossal együttműködve.

„A filmet a szimbolikája, különleges nézőpontja és időtlen üzenete emeli ki a hagyományos ünnepi reklámok közül.”

– teszi hozzá Mike Nagy, az alkotás kreatív kivitelezéséért felelős Jung von Matt DONAU ügyvezetője és kreatív igazgatója.

A film november 19-i bemutatása óta már több mint 12 millió megtekintést ért el a közösségi médiában.

Coldplay koncert, gdpr

Mibe egyezünk bele, amikor koncertjegyet veszünk?

A Coldplay bostoni koncertjén történt csókkamerás botrány az utóbbi napok egyik legtöbbet emlegetett témája nemcsak a különböző médiafelületeken, hanem az adatvédelmi szakmában is. A videó percek alatt körbejárta a világot, mém lett belőle, az érintett vezérigazgató pedig lemondott. A történet ugyanakkor nemcsak egy párkapcsolati dráma, hanem éles adatvédelmi kérdés is. Dr. Tóth Judit Lenke, adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász elemezte a történteket.

Az Egyesült Államokban az adatvédelmet nem egy egységes, minden államra kiterjedő, alkotmányos alapjogon nyugvó rendszer szabályozza. Szektorális szabályozások, állami törvények, valamint precedensek alkotják a védelmi keretet. Az amerikai jogi gondolkodásban az információhoz való jog, a „right to know” sokszor előtérbe kerül a magánszféra védelmével szemben. Léteznek nyilvános adatbázisok elítélt bűnözőkről, közszereplők vagy ismert személyek lakóhelyéről, múltjáról is könnyen találhatók információk, sőt az ilyen esetekben a nyilvános szereplés jogi védelme is gyenge. A „kiss cam” pedig az amerikai koncert- és sportkultúra szerves része: a közönség szórakoztatása és a show gyakran elsőbbséget élvez az egyéni jogokkal, így az érintettek adatvédelmével szemben.

És ha mindez nem az USA-ban, hanem Európában történik?

„Európában ezzel szemben teljesen más filozófia érvényesül. Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) központi elve a magánélethez való jog védelme és az emberi méltóság elsődlegessége. Minden személyes adat – így a képmás vagy az arckép is – csak szigorú feltételekkel kezelhető” – hívta fel a figyelmet dr. Tóth Judit Lenke, adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász, a pénzmosás elleni eljárások szakértője (AML), a SmartFill Legal Kft. képviselője.

Az európai szabályozás alapján egy ilyen felvétel készítése és közzététele jogtalan adatkezelésnek minősülhetett volna, ha nincs előzetes adatkezelési tájékoztatás!

„Az adatkezelőnek – legyen az a rendezvényszervező vagy a fellépő menedzsmentje – bizonyítania kellene, hogy a résztvevőket előzetesen, megfelelően tájékoztatta a felvétel készítéséről és felhasználásáról” – hangsúlyozta a szakértő.

Az adatvédelem és a magánélethez fűződő jog egy nagyon fiatal és alakulóban lévő jogterület, ahol a joggyakorlatot elsősorban bírósági határozatok formálják.

„Az egyének nincsenek tisztában a jogaikkal, fontos lenne az edukáció ezen a területen. Az egyén magánélethez fűződő, alkotmányos alapjoga ütközhet a cégek, a rendezvényszervezők vagy az együttesek jogaival”

– emelte ki dr. Tóth Judit Lenke.

Hozzátette, hogy a közösségi média terjedése óta kiélezettebbé váltak ezek a konfliktusok, hiszen míg néhány évtizede egy koncertfelvétel maximum a tévében volt látható, ma a technológiai forradalom miatt más a helyzet. Különbség van a felvételkészítés és annak felhasználása között.

„A koncertjegyeken gyakran találkozhatunk olyan általános mondatokkal, hogy „a jegy megvásárlásával hozzájárulsz, hogy rólad felvétel készüljön”. Ez azonban nem felel meg a GDPR követelményeinek, hiszen hiányoznak belőle az alapvető elemek: nem tartalmazza, ki az adatkezelő, mi a felvétel célja, mennyi ideig őrzik meg az adatokat, van-e lehetőség tiltakozni, hogyan gyakorolhatók az érintetti jogok, továbbá önmagában a hozzájárulás ilyen általános feltételezése jogi értelemben érvénytelen lehet” – sorolta a szakértő.

Dr. Tóth Judit Lenke hozzátette, hogy a hozzájárulásnak mindig önkéntesnek kell lennie. Ráadásul sok esetben az adatkezelő személye is kérdéses, egy televíziós közvetítés vagy streaming szolgáltatás esetén nem egyértelmű, hogy ki számít adatfeldolgozónak, illetve ki minősül közös adatkezelőnek.

Mit tehet a közönség?

jogász, GDPREgy koncert alkalmával, egy fesztiválon nem feltételezhető, hogy bárki is kifejezett, önkéntes hozzájárulást adott volna képmása olyan mértékű rögzítéséhez és közzétételéhez, amire egy felbukkanó csókkamera lehetőséget ad.

„A koncertszezon közepén különösen fontos, hogy a fesztiválozók is tudatosak legyenek. Meg kell ragadni minden lehetőséget, hogy kifejezzük ellenállásunkat a hasonló esetekkel szemben” – hívta fel a figyelmet dr. Tóth Judit Lenke. „A felvételkészítést megelőzően lehetséges jelezni az ellenállást olyan speciális eszközökkel, mint például „no photo” pólók vagy kitűzők, illetve kijelölt, elszeparált területek létrehozásával rendezvényeken, ahol nem készül felvétel.”

A szakjogász szerint igazán fontos, hogy ha Európában egy ilyen esemény adatkezelője nem felel meg a GDPR szerint, akkor többféle jogkövetkezménnyel is számolhat. A hatóság jogosulatlan adatkezelés miatt akár milliós bírságot is kiszabhat, de polgári per is indulhat személyiségi jogsértés címén, amely során az érintett sérelemdíjra vagy kártérítésre lehet jogosult. Súlyosabb esetben, például érzékeny személyes adatok jogosulatlan kezelése esetén, akár büntetőjogi felelősség is felmerülhet.

A Coldplay-eset tanulsága egyértelmű: ami az Egyesült Államokban szórakoztatásnak és kulturális show-elemnek számít, az Európában adatvédelmi incidens lehet, súlyos jogi következményekkel. A koncertszervezőknek, médiapartnereiknek fel kell ismerniük, hogy az adatkezelésért is teljes körű felelősséggel tartoznak. Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) értelmében ugyanis a képmás személyes adat, így annak kezelése minden esetben adatvédelmi megfelelést igényel.